Esély egy zöldebb jövőre

Az ERASMUS program keretében, 2026. szeptember 21–25. között egy ötnapos kurzuson (Green Future) vettem részt a spanyolországi Malagában. Mentorunkkal és csoporttársaimmal arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen lépéseket tehet az egyén, a közösség és az állam a fenntartható fejlődés megvalósítása, a környezetbarátabb életmód kialakítása érdekében.

A bolygó természetes állapota fenntarthatóságának legfőbb akadálya maga az ember tevékenysége, ezen belül is a rendelkezésre álló erőforrások pazarlása, valamint a hatalmas mennyiségű, hosszú idő alatt lebomló hulladék nem megfelelő kezelése. A kurzus öt napja alatt ennek fő aspektusait jártuk körül.

A környezetet szennyező hulladék keletkezésének egyik forrása a különböző elektronikai eszközök, ruhák stb. elavulása, használhatatlanná válása, ami egyrészt természetes folyamat, másrészt a gyártók – a profit érdekében – szándékosan tervezik rövid életűre a különböző termékeket. Első napunk fókuszában ez a folyamat állt: hogyan tudjuk meghosszabbítani e termékek élettartamát, vásárlóként milyen attitűddel tudjuk lassítani a hulladék mennyiségének növekedését? Az újrahasznosításra, a természetre ártalmas szemét mennyiségének csökkentésére a szelektív hulladékgyűjtés ad lehetőséget.   

Második nap az egészséges kontra egészségtelen élelmiszerekről, a túlzott hozzáadottcukor-fogyasztásról, illetve arról beszéltünk, hogy az élelmiszerek más kontinensekről történő importja jelentősen növeli az országok környezetterhelését, ökolábnyomát. Az egészséges kontra egészségtelen élelmiszerek minőségi összehasonlítását a gyakorlatban, egy szupermarketben végzett „próbavásárlással” is elvégeztük. E szekcióban a cégek által alkalmazott greenwashing fogalma is szóba került, amelynek révén saját – valódi vagy éppen álságos – ökotudatosságukat kívánják hangsúlyozni a vásárlók felé.

Harmadik nap a karbonlábnyommal kezdtünk: egy kérdőív kitöltését követően kiderült, hogy egy átlagos fogyasztó már március elején kimeríti a fenntarthatóság érdekében rá számolt éves kvótát. A kurzus e részében az ételhulladék, a hatalmas mennyiségű, hosszú idő alatt lebomló műanyag csomagolás és a fast fashion (olcsón előállított, rövid ideig hordott ruhák) problematikája került terítékre. Az ételhulladék egyúttal vízpazarlást, az egyik legérzékenyebb természeti erőforrás nem megfelelő felhasználását is jelenti. A kidobandó étel mennyiségének csökkentésére több módszer is kínálkozik. Otthonunkban és az iskolában is törekedhetünk a csomagolóanyagok, illetve az egyéb, nehezen lebomló hulladékok mennyiségének minimalizálására, amelynek kapcsán már az elkerülhető pazarlás megvalósítása is nagy lépés a fenntarthatóság irányába. Az öltözködés terén is vannak jó gyakorlatok a kidobandó ruhák mennyiségének csökkentésére. 

A tanfolyam negyedik napját külső helyszíneken töltöttük. A La Recova bisztróban háztájilag, a fenntarthatóságot szem előtt tartva előállított termékeket reggeliztünk. A híres Atarazanas piacon gyümölcs- és zöldségkereső játékon vettünk részt, amelynek révén megismertük a spanyol mezőgazdaság, a belföldön termelt zöldségek és gyümölcsök sokszínűségét. A modern Soho városrészben a közösség ökotudatosságának jeleit kerestük, az önkormányzat fenntarthatóság érdekében tett lépéseit vettük számba. Malaga ilyen szempontból kifejezetten zöld város, sok jó példát, hasznos gyakorlatot kínál számunkra. A napot a Malaga Múzeumban zártuk, ahol őskori és ókori használati tárgyakat igyekeztünk újragondolni, fejben újrahasznosítani.  

Péntekre az előző nap tapasztalatainak összegzése, az elvégzett feladatok ismertetése maradt. Felidéztük, mit tanultunk, milyen ötleteket, jó gyakorlatokat vihetünk haza magunkkal.

A tanfolyamon szerzett ismereteket elsősorban osztályfőnöki, illetve biológiaórán tudom átadni diákjaimnak, de a Fenntarthatósági Hét is remek alkalmat kínál egyes interaktív játékok, illetve projektek megvalósítására. Hirdethetünk versenyt: melyik osztály termel kevesebb hulladékot, csomagolóanyag-szemetet? Ahogy azt a kurzuson, egy videóban láttuk, egy japán városka lakóinak szelektív hulladékgyűjtése gyakorlatilag nulla nem újrahasznosítható szemetet eredményez. Játékos formában erre a diákok is kísérletet tehetnek. Fiktív hulladékkategóriák kapcsán, közösen arról is elgondolkodhatunk, hogyan tudnánk más célra használni, újrahasznosítani egy-egy tárgyat, ruhát, elektronikai eszközt stb. Az iskola mindennapi életében kiemelt feladat lehet a menzai ételhulladék mennyiségének csökkentése, ami a tanulók étkezési, szedési kultúrájának fejlesztésével érhető el. 

Összességében nagyon érdekesnek, tartalmasnak, hasznosnak gondolom a tanfolyam öt napját. Azon leszek, hogy az ott tanultakból a Zuglói Munkácsy Mihály Általános Iskola tanulói és tanárai is minél többet profitáljanak.  

Tóth Tamás