Iskolapszichológus

Elérhetőségek:

e-mail:  molnartothbernadett__kukac__aranyjanos-zuglo.edu.hu

tel: 0670/351 5076

Konzultációs napok: kedd, péntek

Bejelentkezés előzetes időpontegyeztetés alapján!!!

Pszichológus végzettségemet 2010-ben szereztem meg a Károli Gáspár Református Egyetemen, majd az ELTE-n elvégeztem a szakirányú továbbképzést krízistanácsadó szakpszichológus szakirányon.  Iskolapszichológusként 2011-ben kezdtem dolgozni.

Munkám legfőbb célja, hogy támogassam az iskolai oktató-nevelő munkát, mely során a kliens (pedagógus, gyermek, szülő) együttműködésével affirmatív szemlélettel próbálok segíteni a felmerült problémában. Egyéni vagy csoportos foglalkozások keretein belül foglalkozom a gyermekekkel, a szülőket és a pedagógusokat pedig konzultációval segítem. A pszichológus felkeresése önkéntes és nem jár elköteleződéssel. Titoktartási kötelezettségem van mindenről, ami elhangzik, kivéve, ha az a gyermek jól-létét veszélyezteti, vagy előzetesen felhatalmazást kaptam rá. Amennyiben pszichoterápiás ellátásra van szükség, továbbirányítom a klienst a megfelelő intézményhez.

Néhány gyakori probléma, amelyben segíthetek: tanulási, teljesítménybeli, beilleszkedési és magatartásproblémák, pályaválasztási kérdések, érzelmi nehézségek, krízishelyzetek, szorongás, düh- és stresszkezelési nehézségek oldása, veszteség és traumafeldolgozás. Egy problémát nem lehet egyik pillanatról a másikra megszüntetni, így fontos szerepe van a megoldásában a gyermeknek, a szülőnek, a pedagógusnak és a pszichológusnak is. Személyes konzultációra előzetes bejelentkezést követően kerülhet sor. Amennyiben úgy érzi, tudok segíteni, kérem keressen bizalommal a fenti elérhetőségek egyikén.  

A diákok előzetes egyeztetés nélkül is megkereshetnek!!!

Iskolai bántalmazás, zaklatás esetén az intézmény a hatályos iránymutatások szerint a mellékelt eljárást alkalmazza:

KRÍZISPROTOKOLL

Zuglói Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Összeállította: Pásztor Anett iskolapszichológus munkája alapján a 2019-20-as tanév iskolapszichológusi teamje

Kiegészítette: Zuglói Munkácsy Mihály Általános Iskola és AMI „válságstábja”

„A krízis olyan feszült, fájdalmas állapot, amely a veszteség, a fenyegetettség elővételezését, a kilátástalanság és elveszettség érzését okozza. A krízishelyzetek magukban hordozzák a megújulás, a pozitív irányú változás lehetőségét, de a rombolás, a sérülés, a negatív irányban történő változás lehetőségét is.” (Németh, Virág, 2015.)

Az intézményi krízisprotokoll megfogalmazása része annak a készenléti állapotnak, aminek köszönhetően az intézmény az esetlegesen előforduló váratlan eseményekre, krízisállapotokra az iskola életében gyorsan és hatékonyan igyekszik választ adni.

Az alábbiakban felsorolásra kerülnek olyan események, élethelyzetek, amelyek egy iskola életben is krízist eredményezhetnek:

• Haláleset
• Öngyilkosság vagy annak kísérlete
• Erőszak (iskolában, családban)
• Szexuális bántalmazás
• Osztályon belüli krízisek
• Természeti katasztrófák
• Balestek
• egyéb előre nem látható, váratlan események

Személyes krízisek:

• Munkanélküliség a családban
• Eladósodás
• Válás (pl.: egy gyermek szülei, pedagógus)
• Nem kívánt várandósság
• Betegségek
• Egyéb krízist kiváltó életesemény, történés

A személyes krízisek nem feltétlenül jelentenek intézményi krízist. Személyes krízisek esetén pedagógiai és pszichológiai eszközökkel támogatjuk a krízisben lévőt, egyéni figyelmet és türelmi időt biztosítunk számára (pl.: értékelésnél).

Az intézményi krízisprotokoll 4 lépcsőben írja le a krízisekkel kapcsolatos lépéseket a fokozatosság elve alapján:

1. Megelőzés
2. Készenlét
3. Krízisintervenció
4. Értékelés   

1. Megelőzés

A krízisek megelőzéséhez hozzájárul az iskola pedagógusainak nevelő munkája, illetve az iskolapszichológusi és gyermekvédelmi feladatkörök. A megelőzés során fontos szerepe van a pedagógusi és iskolapszichológusi együttműködésnek, kölcsönös kapcsolattartásnak.

Ezek közé tartozik:

• Konzultáció az iskolapszichológussal
• Pszichoedukáció – célcsoport: pedagógusok, szülők, gyerekek
  • Ismeretterjesztés szülők számára, szülői fórumok
  • Külsős programok, szervezetek meghívása – osztályokhoz, pedagógusokhoz
• Preventív mentálhigiénés feladatok
  • Kiégés prevenció - pedagógusoknak
  • Kortárssegítés, animátor program - gyerekeknek
• Problémák korai felismerése, szűrése – jelzés, korai beavatkozás, prevenció
  • Társas kapcsolatok feltérképezése és elemzése
  • Magatartási és viselkedési problémák hátterének feltárása
  • Együttműködés az iskolapszichológussal, szociális segítővel és a többi szakemberrel
  • Együttműködés a partnerintézményekkel (pedagógiai szakszolgálat, családsegítő stb.)
• Pályaválasztási szűrés, pályaorientációs foglalkozás és tanácsadás - iskolapszichológussal
• Kapcsolattartás (intézményen belül, társintézményekkel, szülőkkel)
• Kutatás, elemzések végzése

Szereplői:

• vezetőség
• pedagógusok
• szociális segítő
• iskolapszichológus
• védőnő, iskola orvos
• szülők
• gyerekek

2. Készenlét

A készenléti állapot a krízisekkel való konkrét foglalkozást jelenti, a krízishelyzetekre való felkészülést.

• A készenléti állapot része jelen dokumentum elkészítése és mindenkori naprakészen tartása.

Továbbá:

• Pszichoedukáció: értekezlet, továbbképzés formájában; krízisállapotot eredményező – a dokumentumban fentebb felsorolt - helyzetek pszichológiai szempontú elemzése, információ átadás.
  • Rendszeresen - a téma és a krízisprotokoll észben tartása
  • Krízisjelek, veszélyjelek – megtanulni ezeket felismerni (pedagógusok, szülők és diákok szintjén is)
  • Jelzőrendszer felállítása: mikor kinek (válságstáb) kell jelezni – ennek kommunikációja egész intézményi szinten (pl. plakátok)
  • A téma és a krízisprotokoll frissen tartása, aktualizálása
• Iskolai krízisintervenciós-csoport (válságstáb) felállítása, akiket egy krízis helyzet esetén össze lehet hívni és ők a krízisintervenció vezetői, válságkezelési tervet állítanak össze, felmérik az érintettek körét, feladatok kiosztását végzik egymás között, illetve szükség esetén kibővítik az intézkedést tevők körét. A kríziskezelési terv megvalósítása után újabb állapotfelmérést végeznek, értékelik a megvalósított beavatkozást.

Tagjai:

-          állandó tagok: főigazgató, helyettesek, iskolapszichológus, védőnő, gyermekorvos, szociális segítő

-          ideiglenes tagok: adott helyzetben érintett pedagógus(ok), osztályfőnök(ök), egyéb – a krízishelyzet szempontjából - fontos szerepet betöltő iskolai munkatársak

A krízisintervenciós-csoport állandó tagjai tanévenként 2 alkalommal/szükség szerint üléseznek, készenléti időszakban a tanév elején és végén. A nevelő testületet tájékoztatják az üléseik eredményeiről, a krízisterv változásairól.

Krízis esetén szükség szerinti számban és formában ülésezik az ideiglenes tagokkal kiegészült válságstáb.

• Kapcsolattartás társintézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, iskolapszichológusi hálózat, Családsegítő Központ, Kórházak, Pszichiátriai Gondozó)

3. Intervenció

Krízisintervenció: a krízisállapot oldására irányuló célzott törekvések, melyek segíteni szándékoznak az egyént a rendezett lelkiállapot mihamarabbi elérésében. (Hajduska, 2008.) Ez egy intézmény esetében kiterjeszthető a szervezet egy részére és akár az egész közösségre. 

• Lépései:

-          Probléma azonosítása

-          Válságstáb összehívása:

A válságstábot az igazgató hívja össze. Az ő akadályozottsága esetén pedig a helyettesei egyike. Az összehívás után a stáb a következő lépések mentén dolgozik együtt.

• tények ismertetése
• érintettek körének áttekintése
• támogatási szükséglet tisztázása
• következő iskolai nap megtervezése
• tájékoztatás megszervezése
• feladatok kiosztása

-          Vészhelyzeti intézkedési terv összeállítása: a válságstáb egyik tagja jegyzetel, jegyzőkönyvet készít, és begépeli az összeállított intézkedési tervet, ami pontosan szabályozza az eljárás módját, lépeseit, felelőseit

-          A krízisintervenció (az intézkedési terv) kivitelezése.

-          A válságstáb szükség esetén többször ülésezik.

• Áttekintik a legfrissebb információkat.
• Döntenek a további lépésekről.
• Módosítják, kiegészítik az intézkedési tervet.
• Támogatást nyújtanak egymásnak/a krízisben közvetlenül érintetteknek.

-          Szükség esetén jelzés a megfelelő társintézmény felé.

A jelzések folyamata, tartalma, módja: A jelzőrendszeri tagok a veszélyeztető tényezők észlelése esetén saját eszközeik segítségével törekednek a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a gyermek családban történő egészséges fejlődése érdekében külső segítségre van szükség, jelzéssel élnek a gyermekjóléti szolgálat felé, illetve hatósági intézkedést kezdeményeznek a probléma súlyosságának függvényében.

• A jelzőrendszeri tagnak a jelzését úgy kell megírnia, hogy abból kiderüljön a veszélyeztetettség oka. Amennyiben a gyermek érdekében azonnali intézkedés szükséges, arra a jelzőrendszeri tagnak haladéktalanul külön is fel kell hívnia a figyelmet.
• A jelzésnek lényegre törőnek, problémára fókuszáltnak kell lennie. Tartalmaznia kell: - az érintett gyermek(ek) legfontosabb adatait (név, születési idő, hely, anyja neve, családtagok felsorolása, állandó lakóhely, tényleges tartózkodási hely), - a jelzést tevő intézmény megnevezését, címét, a jelzést tevő személy nevét és elérhetőségét, - a probléma rövid leírását, a jelzést tevő által a gyermek és családja életében, életkörülményeiben észlelt veszélyeztető okok részletezését, megjelenésének időpontját, időtartamát, a felmerülésének gyakoriságát, - a jelzést tevő személy vagy intézmény az általa feltárt veszélyeztető okok megszüntetése érdekében eddig megtett intézkedéseit, a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében esetleges javaslatait.
• A jelzés írásban bármilyen formátumban megküldhető, a gyermekjóléti szolgálat köteles azt elfogadni.
• Súlyos bántalmazás vagy életet veszélyeztető helyzet, sérülés észlelése esetén kötelesség hatósági intézkedést kezdeményezni, azaz értesíteni kell a gyámhivatalt és/vagy a rendőrséget.

A jelzések megtétele iskolánkban az osztályfőnökök feladata, együttműködve a vezetőséggel és az iskolapszichológussal.

A hatóságok értesítése (ebbe beleértendő a mentők, tűzoltók, rendőrség) annak a személynek a feladata haladéktalanul, aki észleli az esetet. Ez megtörténhet közvetlenül általa, vagy a titkárságon keresztül. A vezetőséget erről is tájékoztatni kell. 

4. Lezárás, nyomonkövetés

• A krízisintervenciós csoport felel azért, hogy a krízisintervenció lezárásra kerüljön. Ez nem egyenlő azzal, hogy teljesen megszűnik a krízist megelőző állapot és a krízishelyzet kialakulásában szerepet játszó tényezők teljesen megváltoztak. Ez elsősorban a krízisállapot oldását célzó iskolai törekvések, az intézkedési tervben meghatározott lépések lezárását jelenti, de ezek után a helyzet és érintettek monitorozása továbbra is fontos marad.
• A lezárás során:

-          áttekintjük, hol tart most a kliens/kliensek/osztályok stb.

-          megerősítjük a pozitív eredményt hozó megoldási próbálkozásokat, megküzdési stratégiákat

-          áttekintjük a jövőre vonatkozó terveket

-          nyitva hagyjuk a segítségkérés lehetőségét!

A krízisintervenció lezárása után a krízisintervenciós csoport tagjai és/vagy megbízottaik nyomon követik az érintettek és veszélyeztetettek körét, szükség esetén újabb megbeszélést kezdeményeznek.

• A krízisintervenció értékelése a 4. lépcső utolsó része, a lezárással és nyomon követéssel párhuzamosan, illetve azt követően is megtörténhet. Célja:
  • a jó gyakorlatok megerősítése,
  • hiányosságok felismerése, utólagos korrigálás, krízisprotokoll esetleges módosítása.
  • Visszacsatolás a pszichoedukációba!
  • Miben kell fejlődnünk, változnunk?
  • Átkeretezés – miben fejlődtünk, milyen tapasztalatokkal gazdagodtunk a krízis hatására

BÉKÍTŐ ELJÁRÁS

Hogyan alakítsunk ki békés iskolai légkört?

A Zuglói Munkácsy Mihály Általános Iskola és AMI bullying eljárásrendje

Készítette: Molnár-Tóth Bernadett Dr. Jármi Éva és a zuglói iskolapszichológusok eljárásrendje alapján 

1. Előkészületi szakasz: Az eljárásban résztvevőknek képesnek kell lenniük a bántalmazás felismerésére.

-          pedagógusok képzése

-          gyerekek képzése

-          szülők képzése

A szülők tájékoztatása a békés iskolák szemléletről és az eljárásrendről minden fórumon:

-          év eleji szülőértekezleten szóbeli tájékoztatás

-          a szülők nyomtatványon aláírásukkal erősítik meg, hogy tudomásul vették

-          iskola weboldalán elérhető a tájékoztató, és az eljárásrend menete

-          kérdés, bizonytalanság esetén igény szerint felkereshető az iskolapszichológus

2. Jelzőrendszer felállítása:

-          Mindenki számára világos legyen, ki hova fordulhat segítségért! A gyerekek számára ezt kellőképpen hangsúlyozni!

3. Diagnosztikai szakasz: felmérések elvégzése (szociometria, osztályklíma-teszt, egyéb…)

-          feltérképezni, hogyan alakulnak az osztályon belüli szerepek (vezetők, bántalmazók, áldozatok, lehetséges védelmezők)

4. Esetkezelő team felállítása:

-          minimum 2 pedagógus, akik a konkrét esetekben eljárnak – optimális helyzet, ha a gyerekkel nincs kapcsolata a kijelölt pedagógusnak, ám ez nem tud minden esetben realizálódni. Kizárt személyek erre a szerepkörre: az igazgató és az iskolapszichológus, ugyanis az igazgató az eljárásrend későbbi szakaszában a szankcionálás szerepkörében lesz, az iskolapszichológus segítségét pedig a bullying esetében bármelyik félnek (bántalmazó vagy áldozat) jogában áll igénybe vennie, így biztosítva van számunkra a mentális segítségnyújtás is.

5. Osztályfoglalkozás tartása szükség esetén

6. Az iskolai szankciókat az igazgató képviseli (az iskolai szabályok, házirend mentén) - súlyos esetben ez akár az esetkezeléssel párhuzamosan is futhat, enyhébb esetben ez el is marad.

7. Eljárásrend lebonyolítása:

• Beépíteni a pedagógiai programba.
• Közzétenni minden fórumon (honlap, faliújság stb.)
• Tájékoztatni erről a pedagógusokat, diákokat és szülőket
• Következetesen az eljárásrend szerint eljárni

-          A szülőket a protokoll bevezetésekor tájékoztatják, hogy ebben az iskolában bántalmazás esetén ez a protokoll, az esetkezelés előtt külön nem kérnek engedélyt és nem is vonják be őket. Viszont a megbeszélés után tájékoztatják őket a történtekről és a megbeszéltekről.

-          Az eljárásrend ciberbullying, azaz online bántalmazás esetén is alkalmazható

8. Kiértékelés – Évente 2 alkalommal az iskola vezetősége, a békítő eljárásban részt vevő pedagógusok és szakemberek üléseznek, és megbeszélik, illetve kiértékelik az eljárás tapasztalatait, szükség esetén változtatásokat tesznek.

Esetkezelés

1. Támogató beszélgetés az áldozattal

◦         A beszélgetést vezető pedagógus(ok) kifejezik, hogy az áldozat mellett állnak, elutasítják a bántalmazást, hogy senki nem érdemli meg, hogy megalázzák vagy bántsák. Megbeszélik az áldozattal, hogy az iskola mit fog tenni a védelmében.

◦         Beszélgetés során:

1. a történtek pontos feltérképezése (Mi történt? Hogyan bántották őt? Milyen hatással volt rá? Mikor kezdődött, mikor volt az utolsó eset? Kik a bántalmazók?)
2. az áldozat megtámogatása, mert az áldozat biztonsága elsődleges:

• állásfoglalás a bántalmazással szemben és az áldozat mellett (tilos: a bántalmazást megkérdőjelezni, az áldozatot hibáztatni, a bántalmazót mentegetni - ezek másodlagos traumatizációval járnak, súlyosbítják az áldozat állapotát, helyzetét)
• potenciális védelmezők feltérképezése, kik azok, akik esetleg támogatják őt vagy legalábbis nem bántják?
• az iskolának biztosítania kell az áldozat védelmét, akár a pedagógus kollégák bevonásával is

1. a kontroll visszaállítása - a bántalmazás áldozatai tehetetlennek, gyengének érzik magukat, emiatt fontos, hogy az áldozatokat be kell vonni az esetkezelés minden lépésébe: a terveket előzetesen át kell beszélni velük és a döntési pontoknál meg kell kérdezni őket.
2. az áldozat erősítése:

• kapcsolati téren: baráti kapcsolatok kialakításának segítése
• pszichológiai téren: milyen állapotban van az áldozat? Pszichológus bevonására szükség lehet. (Súlyos esetben - öngyilkossági szándék, depresszió, erős szorongás - gyermekpszichiáter, vagy akár mentő hívása.) Szociális készségeinek, asszertivitásának, megküzdési készségeinek a fejlesztése cél lehet.
• testi téren: önvédelmi oktatás, erősítés, sport.

 2. Konfrontatív beszélgetés a bántalmazóval (2 pedagógus 1 gyerekkel – nem szabad hagyni, hogy a bántalmazó hatalmi fölénybe kerekedjen)

◦         kezdő kérdés: Tudod-e, miért vagy itt? - kérdezik a szemébe nézve

◦         szembesítés a tettével – tényként közölve, ezért fontos, hogy legyenek tények a kezünkben

◦         ez egy rövid és viselkedés specifikus a megbeszélés, nincsenek feltáró kérdések

◦         Üzenete:

▪         az iskolában nem megengedett a bántalmazás

▪         fejezze be a bántalmazást

▪         mit fog tenni azért, hogy az áldozat jobban érezze magát? (Mit tudsz felajánlani, megígérni?) - jóvátételi szemlélet erősítése – szerződés (írásban)

◦         Ennek a beszélgetésnek a célja a bántalmazás leállítása. Ne keverjünk bele más üzenetet (pl. szankcionálást vagy a bántalmazó lelki megsegítését), azokat ettől függetlenül intézzük!

◦         Szülők tájékoztatása a megállapodásról.

3. Védelmezők aktivizálása:

◦         az osztályfőnök feladata

◦         2-3 proszociális, lehetőleg magas EQ-jú és népszerű diák (természetes vezetők) felkérése, hogy az elkövetkező időszakban figyeljenek oda az áldozatra és segítsék őt, hogy jobban érezze magát

◦         támaszkodjunk az áldozat által megnevezett személyekre (ha szükséges, egészítsük ki népszerűbb védelmezőkkel)

◦         ha az áldozat biztonsága megkívánja: mozgósítsuk a pedagógus kollégákat is

4. Utánkövetés – 1-2 hét múlva újra leülnek az áldozattal és a bántalmazóval beszélni

◦         1-2 hétig figyelik a változást, utána újabb beszélgetés

◦         Először az áldozattal beszélnek: Abbamaradt a bántalmazás?

◦         Ha az áldozat a bántalmazás leállásáról számol be, akkor a kapcsolatuk rendezésére felajánlható resztoratív eljárás (kapcsolatrendező eljárás) lehetősége. Az áldozatot kérdezzük először, és az ő állapotától, beleegyezésétől függően kérdezhető meg a bántalmazó. Ez mindenképpen önkéntes.

◦         Ha viszont ez nem történt meg, akkor a bántalmazónak ezt jelzik vissza és megkérdezik, milyen stratégiát fog most alkalmazni, hogy sikeresebb legyen a dolog. A következő utánkövetésre viszont már szankciók vannak kijelölve, ha addigra sem változik semmi.

• Szankciólépcső: fokozatosan súlyosbodó szankciólépcső alkalmazása javasolt, amit az iskola házirendje tartalmaz, azaz nyilvános mindenki számára.

◦         a különböző szintű beírások gyakran hatástalanok, ezért is érdemes előnyben részesíteni, beépíteni a szankciólépcsőbe a közösségért végzett munkát. Ezek erősítik a jóvátételt.

◦         Persze van az a súlyosság, amikor fegyelmi tárgyalás, rendőrség bevonása stb. szükséges.

Alkalmazott szankciólépcső:

1. 1.      Figyelmeztetés: elbeszélgetés a gyermekkel, felszólítjuk a bántalmazás befejezésére
2. 2.      Újbóli figyelmeztetés: nyomatékosan felszólítjuk a bántalmazás befejezésére, és figyelmeztetjük a következő lépcsőfok súlyosságára
3. 3.      Igazgatói szankció: egyéni elbírálás alapján az igazgató hatásköre

 5.  Közösség bevonása

• A közösséget, az osztályt tájékoztatják a történtekről! Az áldozattal van egyeztetve, hogy mi hangozhat el és mi nem! Alapvetően a közösség meglevő tudására kell építeni (hiszen ritka az olyan bullying, ahol a közösség, azaz a szemlélők nem tudnak semmit).
• Ez teremti meg a biztonságot a közösségben: a tagok megtapasztalják, hogy a bántalmazásnak tényleg van következménye, érdemes jelezni. Ez növeli a szemlélők beavatkozási hajlandóságát is, hogy látják, az iskola támogatja az áldozatot, elutasítja a bántalmazást, de a bántalmazó személyét nem.

Dokumentáció

• mindezeket írásban rögzíteni kell (formanyomtatványok)
• ezek a formanyomtatványok segítik a folyamatot
• a későbbiekben is elővehető egy-egy eset kapcsán (pl. volt-e a gyereknek korábban bántalmazási ügye)
• statisztika készíthető belőle, amiből iskolai és osztályszinten is vissza lehet jelezni (pl. csökken-e a bántalmazás?)

Forrás:

• az ENABLE antibullying program ( http://enable.eun.org/),
• a KiVa antibullying program ( http://www.kivaprogram.net/hu),
• Jármi Éva-Piros Vera: Az iskolai bántalmazás: bullying - In: N. Kollár Katalin-Szabó Éva (szerk.): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve II., Osiris, Budapest, 2017. 266-286. old.

 KöszönetDr. Jármi Évának és Gulya Nikolettának, akik lehetővé tették, hogy tanulhassunk tőlük és megismerjük ezt az eljárásrendet..

Melléklet:

• Közvetítői eljárás – büntető-és szabálysértési ügyekben
  • https://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/kozvetitoi-eljaras-bunteto-es-szabalysertesi-ugyekben
  • a budapesti polgárőrség cyber-megfélemlítés ellen indított programja – www.bpsz.hu/behalozva
  • Áldozatsegítő központok elérhetőségei:

-          1077 Bp, Wesselényi u.69, +361550-1636, aldozatsegitokozpontbudapest__kukac__im.gov.hu

• Holahelyem- Iskolapszichológiai Tanácsadó Központ
• Internet Hotline- tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat – ineternethotline__kukac__internethotline.hu- online jogsértés vagy kiskorúakra káros, veszélyeztető tartalmakról lehet bejelentést tenni e-mailben vagy űrlapon név nélkül is
• BAM- Bírók a Mediációért Egyesület www.birokamediacioert.hu – önkéntes alapú peren kívüli megegyezés (büntetőjogi, polgárjogi, családjogi, munkajogi, gazdasági, egészségügyi, iskolai)